Ha a dolgozónk kárt okoz, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén helytállással tartozik. A
munkáltató kezébe több különféle eszközt is ad a Munka Törvénykönyve a hasonló helyzetekre – tehát arra, hogy a követelését be tudja hajtani a munkavállalón-. Ezek közül az egyik a munkáltatói fizetési felszólítás.

Ismerkedjünk meg vele közelebbről!

Milyen szabályok vonatkoznak a munkáltatói fizetési felszólításra?

Az Mt. nem túl bőbeszédű, hiszen annyit találunk benne, hogy a munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni (Mt. 285. § (2) bekezdés.)

2024-ben a minimálbér háromszorosa 800.400 Ft, tehát az ennél kisebb összegű követelések esetén van lehetőség az igénybevételére.

Az sem túl meglepő szabály, hogy egy ilyen témájú intézkedést írásba kell foglalni és közölni is kell a dolgozóval. Ennek során lehetőség szerint az e-mail-t kerüljük, hiszen bármilyen felmerülő kétely esetén nekünk kell bizonyítani, hogy a dolgozó valóban megkapta az intézkedésünket.

A legjobb megoldás tehát a személyes átadás vagy a postai út. Nyilvánvalóan fontos az is, hogy legyen rajta dátum és aláírás: tehát bizonyítani tudjuk azt, hogy a munkavállaló átvette. Viszont arról nem szól az Mt., hogy pontosan mit is tartalmazzon egy fizetési felszólítás?

Mit foglaljunk bele az ilyen iratba?

Mindenképpen tartalmazza a munkáltató is a munkavállaló alapadatait: név, cím stb. Pontosan szerepeljen benne a követelés jogcíme és összege: mindig azt tanácsoljuk, hogy utóbbit számmal és betűvel is írjuk ki. Szabnunk kell egy fizetési határidőt, ez mindig legyen
egyértelmű, konkrét (pl. 2025. január 31., vagy a fizetési felszólítás átvételét követő 15. nap.)
Ha eredményesebbnek ítéljük meg, akkor van lehetőség részletfizetést is beleírni, pl. a kártérítést a munkavállaló köteles 6 egyenlő részletben megfizetni. Ebben az esetben ne
maradjon ki az első és a tovább részletek esedékességének időpontja sem. Magáról a
fizetési módról se feledkezzünk meg: átutalás esetén kerüljön bele az iratba a bankszámlaszámunk is. Emellett nagyon fontos, hogy tájékoztassuk a dolgozót a
jogorvoslati lehetőségeiről: arról tehát, hogy 30 napig megtámadhatja a döntést a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt. Az indokolás kapcsán nem
találkozunk konkrét szabállyal, ennek ellenére célszerű megindokolni a döntést, ugyanis az nélkülözhetetlen, hogy a dolgozó pontosan tisztában legyen a felszólítás okát illetően. Hagyjunk ki az irat végén egy részt, ahol a munkavállaló jelezheti észrevételeit, ezt kövesse a keltezés, az aláírások és a bélyegző lenyomata.

Mit tehet a dolgozó a fizetési felszólítással?

Amiatt is fontos a jogorvoslatról történő tájékoztatás, hiszen a munkavállaló perben
megtámadhatja a döntésünket – erre 30 napja van. Ha nem fordul bírósághoz a
rendelkezésre álló határidő alatt, akkor kérhetjük a fizetési felszólítás záradékolását. Erre a
dolgozó lakóhelye szerinti járásbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
Amennyiben megtörténik a záradékolás, akkor a fizetési felszólításunk jogerőssé és végrehajthatóvá válik.