A korábbiakban áttekintettük, hogy a megbízási, valamint megbízási jellegű jogviszonyt abban az esetben szükséges bejelenteni, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

A jogszabályi definíciók mellé elengedhetetlenek a példák, mert ezek segítik a rendelkezések megértését.

Mikor nem keletkezik bejelentési kötelezettség?

Példa: 2024. szeptember 1-10-éig tartó szerződés esetén a megbízási díj összege 25 000 forint. A magánszemély 10 százalék költséghányad elszámolásáról nyilatkozik a kifizető felé, ezért a járulékalapot képező jövedelem összege 22 500 forint, melyet 10 nappal elosztva a napi összeg 2 250 forint lesz. A biztosítási jogviszony nem jön létre, mert 2024. szeptemberre a minimálbér harminc százalékának (266 800×0,3= 80 040 forint) harmincad része 2 668 forint, de a példában ismertetett esetben a díjazás napi összege ezt nem éri el, így bejelentési kötelezettség sem terheli a kifizetőt.

Mi történik abban az esetben, amennyiben a szerződés nem tartalmaz záró dátumot?

A megbízási szerződés szerint a megbízó 2024. március 1-jén megbízza a megbízottat a szerződésben rögzített feladatok ellátásával. A szerződés a megbízás időszakára vonatkozó más adatot nem tartalmaz, a díj kifizetésére 2024. március 31-én kerül sor. A biztosítás időtartamát ezért 2024. március hónapra kell vizsgálni.

Fontos! Ha a díjazás alapján a biztosítási kötelezettség fennáll, akkor a biztosítási jogviszony kezdő és befejező időpontját legkésőbb a díj kifizetését követő napon kell bejelenteni.

Mi történik abban az esetben, amennyiben egy hónapon belül több, rövidebb munkavégzés történik?

Ez esetben lép életbe az összeszámítási szabály. Mit jelent mindez? Azt, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.