Hanyag, link munkavállalóval már valamennyien találkoztunk. Mikor követelhetjük a megtérítést, ha a figyelmetlenségével százezres vagy milliós kárt okoz?

Négy feltétele van annak, hogy “verhessük az asztalt”:

• a dolgozónk a munkaviszonyából származó kötelességének megszegésével kárt okoz,
• nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható,
• mindezek miatt kár keletkezik és
• a mulasztás és kár között ok-okozati összefüggés van.

Lássuk, mit jelentenek ezek!

A munkaviszonyból származó kötelesség megszegésére rengeteg példát lehet felsorolni: munkából való késés, az ügyfélszolgálatos kolléga gyalázatos viselkedése a vásárlókkal, ittas állapotban történő munkavégzés stb.

Az elvárhatóság már keményebb dió: itt azt kell néznünk, hogy az adott embertől “mire számíthatunk.” Ez függ a munkatapasztalattól, az életkortól, az iskolai végzettségtől stb. Nyilvánvalóan más egy 40 éve pályán lévő dolgozónál, mint annál, aki tegnap jött ki az iskolából.

A kár keletkezése viszonylag egyszerűbb megítélésű: munkáltatóként csúsztunk a munkával és kötbért kell fizetni, a céges laptopot a kocsiban hagyta és ellopták stb.

Az ún. ok-okozati összefüggés kérdése pedig azt jelenti, hogy alaposan meg kell vizsgálni azt, hogy a munkavállalónk magatartása okozta-e károsodást. Tehát pl. azért dőlt le az állvány, mert a dolgozónk kifelejtett egy alkatrészt és nem pedig azért, mert viharos erejű szél fújt.

A részünkre járó kártérítés mértéke attól függ, hogy hogyan okozta a dolgozónk a kárt. Itt meg kell különböztetnünk a szándékos és a súlyosan gondatlan eljárást. Szándékosan követte el, ha pontosan látta, hogy mi lesz a magatartása következménye, azt kifejezetten akarta vagy azokba beletörődött. Például direkt módon a cégünkre akart rossz fényt vetni azzal, hogy minden ügyféllel ordibált vagy csak tudta, hogy emiatt elpártolnak tőlünk a vásárlók, de nem különösebben érdekelte.

Súlyos gondatlanság esetében a munkavállalónk vagy előre látja a lehetséges következményeket, de bízott azok elmaradásában vagy azért nem látja előre a következményeket, mert figyelmetlen volt. Az ügyfélszolgálatos munkatársunk példájánál maradva: leüvölti a vásárló haját, de reménykedik, hogy nem ír be emiatt a panaszkönyvbe vagy rossz tájékoztatást ad valamiről, mert lusta elővenni a fiókból segédletet.

Ez amiatt fontos, mert ha a dolgozónk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el, akkor a teljes kárt követelhetjük. Ha pedig ezek nem állnak fenn, akkor legfeljebb 4 havi távolléti díjával felel a mulasztó munkatárs.