Munkavégzés különböző jogviszonyokban valósulhat meg.
Mikor válik biztosítottá a munkát végző?
Ez számos tényezőtől függ. A következőkben példákon keresztül tekintsük át, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy munkavégzése mikor eredményez biztosítási jogviszonyt.
Hol találunk erre iránymutatás?
A 2019. évi CXXII. törvényben, mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről rendelkezik. A jogszabály kimondja, hogy a törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részé.
Értelmezzük mindezt!
A megbízási jogviszonyt, a felhasználási szerződést és a vállalkozási jellegű jogviszonyt minden esetben utólag, kifizetés teljesítését követően kell bejelenteni abban az esetben, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. Ellenkező esetben nem kell biztosítotti bejelentést teljesíteni ezen jogviszonyok esetében.
A megbízási jogviszony bejelentése a biztosítás elbírálásához (kifizetés gyakoriságához) igazodik. Ha teljesül a jogszabályban foglalt jövedelmi feltétel is, akkor a bejelentés visszamenőlegesen – a kifizetést követően – teljesíthető.
A leírtak egyértelműnek tűnhetnek, de sokszor vetnek fel kérdéseket. A következőkben példákon keresztül szemléltetve nézzük, át, hogy az iránymutatások alapján miként szükséges eljárni.
Példa:
A felek megbízási keretszerződést kötnek 2024. január 1-jétől 2024. június 30-ig terjedő időszakra 2.400.000 Ft díjazás ellenében.
A megbízott 10 százalék költséghányad érvényesítéséről nyilatkozik a kifizető felé.
A díjazás kifizetése az egyes részfeladatok teljesítését követően havi rendszerességgel esedékes, 6 egyenlő részletben. Az első kifizetés 2024. január 31-én történik, a teljesítésigazolást követően.
- Biztosítási kötelezettség meghatározása azon hónapokra, amikor szerződésszerű teljesítés és kifizetés történik:
Legyen ilyen hónap például január:
Bevétel 400.000 Ft, költség 10 %, jövedelem: 400.000-40.000= 360.000 Ft
Tárgyhavi minimálbér: 266.800 Ft, melynek 30%-a: 80.040 Ft
Tekintettel arra, hogy az adóelőleg alapja, vagyis a járulékalapot képező jövedelem több, mint a minimálbér 30%-a, ezért a biztosítási kötelezettség fennáll, vagyis a foglalkoztatónak a magánszemélyt be kell jelentenie biztosítottként 2024. január 1-jétől 2024. január 31-ig terjedő időszakra.
2. Biztosítási kötelezettség meghatározása, abban az esetben, ha nem történik szerződésszerű teljesítés, és ezáltal változik a kifizetett összeg:
A megbízott valamely ok miatt nem teljesítette az adott hónapra vállalt részfeladatot (ez az információ az esedékes díj kifizetésekor áll csak rendelkezésre), ezért részére nem történik például kifizetés. Ebből adódóan bár a felek között a keretszerződés továbbra is fennáll, azt nem mondta fel egyik fél sem, de a biztosítási jogviszony nem jön létre, így nem szükséges bejelentést tenni, mint ahogy akkor sem, ha a kifizetett összeg nem éri el a korábbiakban meghatározott összeghatárt.
Összegzés: a biztosítási kötelezettség elbírálása mindig a kifizetéshez igazodóan, jelen esetben havonta utólag, csak az adott hónap vonatkozásában lehetséges, vagyis a foglalkoztatónak az adott hónapra vonatkozó díjazás kifizetését követően, külön-külön kell a magánszemélyt biztosítottként bejelentenie a ’T1041 jelű nyomtatványon. A felek között tehát a keretszerződés folyamatosan fennáll, de arra tekintettel csak akkor jön létre biztosítási jogviszony, ha a jövedelmi feltétel is teljesül.