A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, ezen belül megkülönböztetünk alap- és pótszabadságot. Az alapszabadság minden esetben, minden munkavállalónál azonos, mértéke 20 munkanap  évente. Ehhez kapcsolódnak -megadott feltételek fennállása esetén- a pótszabadságok.

A következőkben tekintsük át a gyermek után járó pótszabadságokhoz kapcsolódó rendelkezéseket!

Fontos kiemelni,  hogy a munkavállaló 16 évnél fiatalabb gyermeke után jogosult a gyermek utáni pótszabadságra. A szabadság mértéke egy gyermek után évi 2 nap, két gyermek után 4 nap, viszont ezen felül már a gyermekek számának nem lesz jelentősége, mivel összesen évente 7 nap szabadság került a jogszabályban meghatározásra.

Még egy tényező befolyásolhatja a gyermek után járó pótszabadságok számát, ez pedig a gyermek egészségi állapota. Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, akkor gyermekenként két munkanappal nő a meghatározott pótszabadság mértéke.

Gyakori kérdés, hogy mikor jogosult először és mely évben utoljára a munkavállaló a pótszabadságra?

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

A gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a gyermekek számáról, életkoráról, valamint fogyatékosságáról, hiszen enélkül a munkáltatónak mindezekről nem lenne, vagy nem teljes körűen lenne tudomása.  

Érdemes tisztázni a gyermek fogalmát. A munka törvénykönyve jelen esetben csak részben lesz a segítségünkre, mivel tovább irányít minket egy másik jogszabályra.

,, gyermek: a családok támogatásáról szóló törvény szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, ideértve, ha a különélő szülők a közös szülői felügyelet gyakorlásakor a gyermeket saját háztartásukban egymást felváltva, azonos időtartamban nevelik, gondozzák”

Fontos számunkra a saját háztartás fogalma, valamint a felváltva gondozott gyermekek helyzetét szabályozó rendelkezések. Utóbbi esetben a felváltva gondozás azonos időtartamban kell, hogy megvalósuljon, ezt mindenképp érdemes megjegyezni.

A családok támogatásáról törvény pontosítja a saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek fogalmát. Az a gyermek, aki meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

Ki lesz a meghatározott személy?

Első gondolatunk természetesen a szülő. Ezzel nem is hibázunk, de a kör ennél jóval bővebb.

• a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;
• a szülővel együtt élő házastárs;
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;
• a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
• a nevelőszülő;
• a gyám;
• továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény vonatkozó rendelkezése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

Ne felejtsük, hogy a pótszabadság a házasságban élő szülők mindegyikét megilleti, tehát – például – két gyermek után az anyának és az apának is négy munkanap pótszabadság jár. Amennyiben a szülők elválnak és külön élnek, akkor a pótszabadság csak azt a szülőt fogja megilletni, aki a gyermeket vagy gyermekeket a saját háztartásában neveli. Amennyiben a gyermeket kizárólag az anya neveli saját háztartásában, abban az esetben az apának nem lesz jogosultsága a pótszabadságra. Más a helyzet a felváltva gondozott gyermekek esetében, mint ahogy láttuk is.

Amennyiben a szülőknek korábbi kapcsolatukból is van gyermekük, majd ezt követően új kapcsolatot létesítenek és egy háztartásban nevelik ezeket a gyermekeket, akkor függetlenül attól, hogy a gyerekek nem közösek, mindkét felet megilletheti a pótszabadság a másik fél gyermeke után is. Házastársak esetén ez egyértelmű, élettársak esetén viszont abban az esetben jogosultak párjuk gyermekei után pótszabadságra, amennyiben a fenti rendelkezések alapján élettársnak minősülnek. Ha az élettársi kapcsolat nem tekinthető hivatalosnak, akkor a közös háztartásban nevelt gyermek után nem fog járni a pótszabadság az élettársnak.

Mindezek alapján látjuk, hogy miért is szükséges mindenképp a munkavállaló nyilatkozata! Lehetnek élethelyzetek, amikről munkáltatóként nincs tudomásunk. Megnyílhat a jogosultság, de akár 16 éves kor előtt el is veszítheti a dolgozó a jogosultságát,  például válás okán, amikor a gyermek kikerül a háztartásából.