Gyakran találkozunk a családi kedvezmény fogalmával. Akinek ez nem ismeretlen, azzal is többször jönnek szembe olyan kérdések, amikkel még nem találkozott.

Milyen feltételek mellett érvényesíthetik a hazánkban dolgozó külföldi magánszemélyek a kedvezmény ezen típusát? Jogosultak rá?

Az egyenlő elbánás elve szerint a külföldi magánszemélyt nem terhelheti magasabb összegű adó annál, amelyet azonos jogcímen a belföldi magánszemélynek meg kell fizetnie. A külföldi magánszemély az adóval kapcsolatos kedvezményeket, így a családi kedvezményt is igénybe veheti, ha megfelel a feltételeknek.

Mik ezek?

Igényben veheti a külföldi magánszemély a kedvezményt, ha összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adózik, és ugyanolyan vagy hasonló kedvezményt ugyanazon időszakra más államban nem vesz igénybe.

Az első feltétel szempontjából az adóévben megszerzett összes jövedelembe beleszámít az önálló (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), nem önálló tevékenységből származó jövedelem, a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem , függetlenül attól, hogy mely országban adókötelesek.

A második pontnak való megfelelés érdekében, amennyiben a külföldi munkavállaló másik országban is dolgozott ugyanabban az évben, igazolnia kell, hogy ott nem vett igénybe a családi kedvezményhez hasonló kedvezményt. Mindezek igazolására alkalmas lehet például a külföldön benyújtott éves bevallásának másolata vagy a külföldi adóhatóság által kiadott igazolás.

Nehézséget okoz, hogy számos külföldi államban nincs a magyar szabályozáshoz hasonló családtámogatási ellátás,viszont ez nem lehet kizáró ok. Ezen munkavállalók sem kerülhetnek kedvezőtlenebb helyzetbe azokkal szemben, akik családtámogatási rendszert működtető országból érkeznek.

Az adókedvezmény érvényesítéséhez csak azokat lehet kedvezményezett eltartottként figyelembe venni, akikre a magyar jogszabályok alkalmazásával a külföldi munkavállaló családi pótlékra lenne jogosult, eltartottként pedig azokat, akiket a családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

A megszokott családi kedvezményes nyilatkozat mellett fontos, hogy külföldi adóügyi illetőségű munkavállalónak plusz nyilatkozatot is ki kell töltenie, két példányban (Kiegészítő nyilatkozat a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek adóalap-kedvezményének érvényesítéséhez). A magyar kifizető (munkáltató) csak ennek megléte esetében veheti figyelembe a kedvezményeket az adóelőleg megállapításakor.

Egyszerűbb egyes feltételek igazolása, ha a külföldi munkavállalóval együtt kiskorú gyermeke is Magyarországon él. Akkor is jogosultak lehetnek a külföldiek családi kedvezményre, ha a családtámogatási szervtől azért nem kapnak családi pótlékot, mert a gyermekek nem tartózkodnak életvitelszerűen Magyarországon. A kedvezmény igénybevételéhez az életkori, valamint a tankötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételeknek kell teljesülniük a gyermekeknél. Ezeket igazolni lehet a születés idejét igazoló hivatalos okirattal (Magyarországon ez a születési anyakönyvi kivonat), illetve iskolalátogatási igazolással. Angol, német, valamint francia nyelvű dokumentum elfogadható. A többi nyelven kiállított okiratot fordítani szükséges.

A közös háztartást is igazolni kell, például a szülő és a gyermek külföldi lakcímkártyájának másolatával (amennyiben az adott országban nincs ilyen kártya, akkor a lakcímnyilvántartó intézménytől kért igazolással), illetve elfogadható bármely olyan okirat, amelyen a gyermek lakcíme szerepel. Azt pedig, hogy a munkavállaló munkabéréből hozzájárul a közös háztartásban felmerült kiadások fedezéséhez, igazolni tudja például banki átutalási bizonylatokkal, de elfogadható akár a gyermek étkezési térítési díjáról, tandíjáról a nevére kiállított számla is.

A családi kedvezmény érvényesítéséhez a külföldi munkavállalók gyermekeinek is adóazonosító jelet kell képezni. Erre kizárólag a ’T34-es adatlapon (bejelentő és változásbejelentő lap a természetes személy adóazonosítójelének, vámazonosító számának egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez és levelezési cím bejelentéséhez) van lehetőség.

Fontos! Ha a külföldi magánszemély csak az adóév egy részében, hónapjaiban szerez Magyarországon adóköteles jövedelmet, akkor a teljes adóévre nem veheti igénybe a kedvezményeket, csak azokra a hónapokra, amikor olyan összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmet szerez, mely vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető.

Láthatjuk, hogy a folyamat nem egyszerű, de a lehetőségről érdemes tudni és az érintett külföldi kollégákat mindezekről tájékoztatni.